Víztorony és környezete

A Víztorony története

Szombathely első víztornya Kolbenheyer Viktor tervei alapján, 1898-ban épült. Az építmény a modernizálódó és rohamos léptékben növekedő város új vízrendszerének meghatározó eleme volt. A kör alaprajzú, 14 méter magas építmény, amely víztartályának térfogata 500 köbméter, a Szent István parkban, zöldkörnyezetben helyezkedik el. A romantikus stílusú építmény egykor nagyszerű példája volt annak, hogy egy műszaki létesítményt hogyan lehet úgy megvalósítani, hogy az a városképet is kiszolgálja. A víztorony működése zavartalan volt, azonban két évtized múltán már nem volt képes megfelelni a megnövekedett igényeknek, így egy új korszerűbb épületre volt szükség, melyet a város másik pontján, a mai Brenner parkban, az akkori Szőkeföle elnevezésű területen állítottak fel. A régi víztorony díszes tetősisakját időközben lebontották, ám maga az építmény jelenleg is áll. Kezelője a Vasivíz Zrt. alkalmanként biztosítja a megtekintését az érdeklődők előtt. (Tóth, 1934; Bertók, 2007; Bajzik, 2018; Handler 2018)

Az új Víztorony 1926-ban épült Sárkány István és Enyedi Béla tervei alapján. A torony 55 méter magas, víztartályának térfogata 800 köbméter. (Bertók, 2007) A város 1945-ös amerikai bombázása során a víztorony is találatot kapott. A helyreállítása nemsokkal később megtörtént (Gonda, 1960), azonban 1978-ban megszűnt a funkció és új városi vízrendszer került bevezetésre.(Bajzik, 2018) Az épület a 2020-as évek elejéig kihasználatlanul állt, viszont mindvégig a városkép meghatározó része volt. A felújítási projekt részeként az Víztorony az Octopus fantázianevet kapta, a vízhez való kötődés, valamint az új marketing elemek tervezőit megihlető nyolc külső tartóoszlop miatt, ami a polip karjaira emlékeztette őket. Az Octopus kifejezés nem igazán ragadt meg azóta, a helyiek továbbra is a Víztorony elnevezést használják, pedig a helyi születésű Weöres Sándornak létezik egy Octopus című drámája, amelyben Savaria, az ókori Szombathely említésre is kerül.

A Víztorony környezete

Az Octopus–Víztorony működésének bemutatása előtt érdemes áttekinteni azt a környezetet, a Brenner parkot, amelynek közepén található az épület. A város zöldfelületeinek, valamint természeti értékeinek védelme érdekében fogadta el Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a környezet- és természetvédelem helyi szabályairól című, 33/2012. (XI. 12.) számú önkormányzati rendeletet. A rendelet különbséget tesz a zöldfelület és a zöldterület között. Előbbi a rendelet értelmében „a bel- és külterület lakó-, üdülő-, intézmény-, ipari- és raktár-, közlekedési- és egyéb rendeltetésű terület-felhasználási egységek biológiailag aktív, növényzettel borított területe”, míg a zöldterület „a belterület állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó közhasználatú része (park, liget, sétány, játszótér, vagy egyéb fásított, illetőleg parkosított zöldterület).”

A rendelet meghatározza a szombathelyi helyi jelentőségű védett természetvédelmi területeket, amely két parkegyüttest jelent, és két-két egymáshoz közel elhelyezkedő, ám különálló parkból áll, ezek között az első a Gayer-Brenner parkegyüttes. Az emlékpark neves személyiségekhez kapcsolódik, a növényzet magaskorú és -méretű. Parképítészeti jelentősége kiemelkedő. Összterülete 21.226 négyzetkilométer.

A Brenner park rozsdafoltja az ún. Brenner-villa. a Brenner család Szombathely meghatározó családja, mely több helyi politikust, köztük polgármester, építészt, tiszteletben álló egyházi személyt (pl. boldog Brenner János) adott a városnak. Egykori családi épületük a rendszerváltás környékén kaszinóként funkcionált, majd hosszú idő óta üresen áll, ráadásul leégett, így rontja a terület összképét, ráadásul nehezebben is hasznosítható.

Szintén a parkban találjuk az 1966-ban átadott közlekedési, vagy más néven KRESZ parkot, amely gyakorlatilag körbe öleli a Víztornyot. A KRESZ parkot kezdetben az úttörők, majd a közművelődési intézményként működő Gyermekek Háza, később annak jogutódja, az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ üzemeltette. A KRESZ park egy eszközkiadó épületből (amely szintén megújult a Víztorony fejlesztés során), valamint gyermek biciklis és kisautós közlekedésre alkalmas úthálózatból, amely fő szezonban KRESZ táblákkal és közlekedési lámpákkal felszerelt. A felújítás csak részlegesen érintette az útburkolatot, amely nagy része az elmúlt időszakban jelentős részben elhasználódott, felújítása szükségessé vált.

A park a rendszerváltás előtt a Puskin park nevet viselte. Ennek nyomán áll még az orosz költőről mintázott szobor, amelyhez később esetleges rendezvényeket (pl. szabadtéri irodalmi fesztivál) is lehet akár kapcsolni. A családi rekreációt a parkban játszótér és nemrég átadott fitneszpark is szolgálja.    

Maga a Víztorony, amely helyi egyedi védelem alatt álló épület, ugyan nem a park tényleges középpontjában áll, de magassága, funkciója okán ténylegesen központi szerepet tölt be. A körülötte lévő terület a KRESZ parknak, a játszótérnek, valamint a fitneszparknak, valamint a vonzó zöldterületnek köszönhetően rekreációs, családi szabadidős egység, amely mára kávézóval, közösségi rendezvénytérrel, kiállítással és kilátóval is ellátott, így minden adottsága megvan, hogy a ne csak a helyi polgárok számára legyen vonzó, de a turistáknak is.

A Víztorony, mint kulturális, közösségi, turisztikai egység jelenlegi működése

„A társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” című pályázati felhívás keretében kerül megvalósításra „A Víztorony és környezetének turisztikai célú fejlesztése” című projekt Szombathely belvárosában. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2019. december 19-i ülésének 628/2019. (XII.19) Kgy. sz. határozata értelmében a Víztorony vagyonkezelési feladatainak ellátására az AGORA Szombathelyi Kulturális Központot jelölte meg. 

Az új turisztikai attrakció kialakítása során a legfontosabb terek és funkciók a következők lettek: kiállítótér, rendezvénytér, vendéglátótér, kilátópont, KRESZ-park. Az épület megközelítését új külső lépcső, valamint az akadálymentességet biztosító kültéri emelő teszi lehetővé. A földszinten egy kávézó berendezésére alkalmas terület jön létre, fogyasztótérrel, vízesblokkal, öltözővel, italraktárral és előkészítő konyhával. A külső térben a kávézóhoz terasz csatlakozik. A megvalósult kávézó és bisztró a város egyik legmagasabb szintű vendéglátóegysége lett. Az elmúlt időszakban szervezett vacsoráztatás, borkostolás, kiállítások, egyéb gasztronómiához kapcsolódó programok zajlottak a térben. Ugyanezen térben történik az ajándéktárgyak értékesítése, a Víztorony belépőjegyek árusítása, illetve a kiállítás megtekintéséhez szükséges eszközök kiadása, visszavétele.

A földszinten, a vendéglátótér galériaszintjén egy olyan, kb 40 fő befogadására alkalmas közösségi tér létesült, mely különböző rendezvények helyszínéül szolgál. Ebben a térben az üzemeltető által szervezett, a projekt által előírt szakmai tartalomnak megfelelő programok kapnak helyet: filmvetítések, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, koncertek, egyéb közösségi események, de workshoppok, kisebb céges rendezvények lebonyolítására is alkalmas.

Az I. emeleten üvegfallal beépített, belső fűtött kilátóként és kiállítótérként funkcionáló épületrész alakult ki, mely a város turisztikai nullpontjaként kiindulási pontként szolgál a turisták számára. Az itt kialakított interaktív bemutatótér egyrészt foglalkozik a vízzel kémiai, fizikai, földrajzi, biológiai, környezetvédelmi szempontból, másrészt bemutatja Szombathely és a környék főbb turisztikai attrakcióit, valamint a város vízgazdálkodásának történetét és érdekességeit. Mindezt interaktív eszközök, táblagépek segítségével, amelynek köszönhetően 3D-s épületszerkezetek, infografikák elevenednek meg, de lehetőség van videók, zenék elindítására is, illetve az összes információ angol és német nyelven is ezen eszközökkel érhető el. A kiállítótér tökéletesen alkalmas iskolai természettudományos órák megtartására, a lehetőségeket viszont szűkíti, hogy katasztrófavédelmi előírások miatt ezt a teret, valamint a kilátószinteket csupán 10 fő látogathatja, így egyszerre csak egy osztály kb. harmada tartózkodhat a térben.

       A kiállításból csigalépcsőn vezet felfelé három kilátószint, melyek közül a legmagasabb a Víztorony kupoláján található. Innen az egész város tökéletesen belátható, de pazar kilátás nyílik például a Kőszegi hegyekre is. Ipartörténeti kuriózum a víztér is, amelyből a vizet már eltávolították, ugyanakkor a beruházás során itt csupán festési munkálatokra volt forrás, és mivel az építés során ezt a teret sem csoportos látogatásokra tervezték, balesetveszélyes, így jelenleg alkalmi, vezetett megtekintésre nyílik lehetőség. A lezárt víztéren kívül a látogatók önállóan tudnak mozogni a szintek között, így teremfelügyelő nem szükséges a kiállításhoz sem.

A KRESZ-parkban lévő játszótér a felújítás során új elemeket kapott, a gyermekek által használt közlekedési eszközök, játékok raktára, mely egyben a kölcsönző épülete külsőleg szintén megújult.

Az eredeti tervek szerint a projekt fizikai zárásának véghatárideje 2020.05.31. volt, mely határidő módosításra került, s így a fizikai zárás várható határideje 2020.10.31. A Víztorony működtetése valamennyi funkciójában ettől a dátumtól tervezhető.

A pályázat által előírt kötelezettségek alapján az alábbi feltételeknek kell megfelelni az üzemeltetés során:

• 5 év fenntartási időben éves szinten 4258 főt fogadása
• A nyitvatartási idő évente minimum 270 nap (heti 5 nap, napi 8 óra), a kiemelt, turisztikai szempontból főszezonnak számító időszakban a szünnap nem eshet hétvégére és ünnepnapra.
• Legalább 3 programelemet szükséges megvalósítani az alábbiak közül: tárlatvezetés, állandó kiállítás, időszaki kiállítás, filmvetítés, koncert, speciális esti nyitvatartás, előadások, animáció, múzeumpedagógia. 
• Interaktív bemutatási módszerek és integrált látogatómenedzsment bevezetése: a projekt keretében megvalósuló interaktív bemutatótér, valamint a látogatómenedzsment-rendszer teljes mértékben megfelel a fent előírtaknak. A beléptetés, az árpolitika, az interpretáció, az áramlástervezés, a vásárlási lehetőségek, a vendéglátás, a vendégkiszolgálás, illetve a higiénia és biztonság mind tárgya a látogatómenedzsment-rendszernek.
• Évente minimum 4 turisztikai célú rendezvényt valósít meg az AGORA, melyek helyszíne alapvetően a vendéglátótér felett kialakított galériatér, azonban egyedi tematikájú rendezvények esetén a Víztorony egyéb terei is helyt adhatnak a programoknak.
• Egységes arculattal rendelkező piacra jutási stratégiát kell megvalósítani, melyet a projekt keretében beszerzett marketingeszközök szavatolnak.
• Az információk többnyelvű elérhetőségét biztosítani szükséges, amely előírást az interpretáció háromnyelvű (magyar, német, angol) elérhetősége biztosít.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A szombathelyi Víztorony a város egyik jelképe, amely szinte minden várost ábrázoló logón, grafikán megjelenik. Építészetileg kiemelkedő ipartörténeti szempontból is kiemelkedő alkotás, amely helyi egyedi védelem alatt álló épület a Szombathelyi Megyei Jogú Város 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete szerint. A víztorony környezete helyi jelentőségű védett természeti területnek számít Szombathelyi Megyei Jogú Város 33/2012. (XI. 12.) számú önkormányzati rendeleten alapján. A Víztorony jelenlegi funkciójában egy olyan innovatív, kreatív, kulturális, közösségi tér, amely interaktív kiállításával a város legkorszerűbb turisztikai attrakciójának számít. Az épület a város turisztikai nullpontja, ahova a turisták érkezését ajánlja a turisztikai szakma, mert itt kaphat újszerű módon minden látogató információkat a városról és a környékről. A Víztornyot a Brenner parkon túl körül öleli a KRESZ Park, amely szintén közösségi tér és a gyermekek közlekedéskultúra fejlesztésének gyakorlati tanulási színtere.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája

Bajzik Zs. (2018): Az egykori szombathelyi Práter – ma Gayer és Brenner park – története (II., befejező rész). Vasi Szemle, 72, 4, 413–426

Bertók L. (szerk.) (2007): Víztornyok Magyarországon. MAVÍZ, Budapest 

Gonda Gy. (1960): Szombathely 15 éve. Vasi Szemle, 14, 1–2, 1. 

Handler A. (2018): 120 éves a szombathelyi vízmű. Vízmű Panoráma, 26, 5, 6–8.

Horváth Z. (2022): Szombathelyi Víztorony, mint megújuló kulturális tér. In: Albert, Tóth Attila; Happ, Éva; Printz-Markó, Erzsébet (szerk.) Folytatás vagy újrakezdés a turizmusban: XII. Nemzetkozi Turizmus Konferencia Tanulmánykötet. Győr, Magyarország : Széchenyi István Egyetem (2022) 257 p. pp. 206-216. , 10 p.

Husz M. (2007): Hét fejezet a kulturális örökségturizmusról. PTE FEEK, Pécs

Tóth J. (1934): Szombathely esztétikai problémái. Vasi Szemle, 1, 3, 250–251.