-

Kapcsolat

Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára

Cím: 9700 Szombathely,
Kossuth Lajos u. 1-3.
E-mail:
info@szombathelyiertektar.hu
Kapcsolat

Kapcsolat

Szombathely MJV Polgármesteri Hivatal

Egészségügyi, Kulturális és Koordinációs Iroda

Szombathelyi Értéktár Bizottság

9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3.

Telefon: 94/520-151



Kulturális örökség

Almásy László szellemi öröksége



Almásy László szellemi öröksége

Az Almásy család nemesi ágának feldolgozását dr. Reiszig Ede végezte el, visszanyúlva 1721-ig. 

Dr. Almásy György és Pittoni Ilona harmadik gyermeke volt László, aki 1895. augusztus 22-én született Borostyánkő településen, (ma Bernstein, Ausztria). Tanulmányait a borostyánkői elemi iskola magántanulójaként kezdte, majd a Pannonhalmi Szent Benedek rend Kőszegi Kat. Főgimnáziumában, 1909-től Grazban folytatta a tanulást bátyjával együtt. A műszaki sportok, - főleg a repülés iránt- nagyon érdeklődött, és az ezzel kapcsolatos olvasmányok keltették fel a figyelmét. Tízéves kora óta dohányozott, ezért szülei szanatóriumba küldték, de nem tudott leszokni. Szinte minden róla készült képen cigarettával a kezében látható. Az angol nyelv tanulását itt kezdte el, majd 1911-től Eastbourne College-ben diákoskodott. Angliai tartózkodása alatt került kapcsolatba a cserkészmozgalommal.

A magyar repüléstechnika nagyon rövid idő alatt a világ élvonalába emelkedett. „A magyar repülés története” című könyv alapján a Farman-biplánt 1911-ben vásárolta meg Lányi Antal és Almásy repült vele. Majd a következőt tudhatjuk a gépről: „... A gép utolsó ismert tulajdonosa Almásy volt, aki 1914-ben repült a géppel.” És nem csak hogy repült vele, hanem ”...fizető utasokat szállított vele az I. világháború kitöréséig.”

Az Almásy család mindkét fia, László és János is a szombathelyi 11–es huszárezredhez vonult be. Almásy Lászlóról az első írásos dokumentum 1915. szeptember hónapból való, amikor a közvetlen elöljárója kitüntetésre terjeszti fel, majd 1916-ban az Ezüst Vitézségi Érem I. osztályára tett javaslatot. A háború végéig fellelt dokumentumok alapján tehát megkapta az I. és II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, Bronz Vitézségi Érem fokozatot és a Károly-csapatkereszt érmet. 23 éves korában, négy háborúban eltöltött év után tért haza Borostyánkő településre.

Hazánkban a vitorlázórepülés válik meghatározóvá, így nincs lehetőség motoros repülőgépeken repülni. Ebben a helyzetben Almásy mégis Magyarország mellett döntött és kérte állampolgárságának megtartását. Sok tévhit kering Almásy grófi címe körül, ő maga egy levélben így vall erről: 

„...IV. Károly király trónra lépésekor nagyatyám fel lett szólítva, hogy mint a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy hitbizomány egyik tulajdonosa, adja be családunk többi ágainak rangjára való emelésének kérvényét. A kérvényt 1917-ben Őfelsége ellátta kézjegyével, mivel azonban nagyatyám elhalálozott, bátyámnak kellett volna azt ellenjegyzés végett a m. kir. Minisztertanácsnál kijárni. Tekintettel a háborúra bátyám ezt nem tette, és az okmány így mai napig csonkán fekszik levéltárunkban.”

A Nyugat-magyarországi Cserkészszövetség 1920. július 18-án rendezte első csapatainak eskütételét. Az 1920. szeptember 18-i első rendes közgyűlésen megválasztották a végleges szövetségi tisztikart, itt Almásy neve, mint a „térképészeti és műszaki ismeretek” témakörének felelőse volt. 1921-ben Szombathelyen indítják útjára a Cserkészfiú című folyóiratot, melynek első számában jelenik meg „Amikor a pilóta repülni tanul” című leírása. 1922-ben Almásy a cserkészcsapat parancsnoka és a Magyar Cserkészszövetség külügyi titkára.

1934-ben a vasi cserkészfőtitkárság ülésén döntöttek arról, hogy „...a vasi cserkészek első és egyik legsürgősebb megvalósítandó feladatának a siklórepülés meghonosítását, repülőiskola felállítását, repülőtér és repülőgép szerzését tűzte ki maga elé.” A repülőiskola vezetőjének Almásy Lászlót választották meg.

Magyarországon 1900 körül rendeztek először olyan versenyt, ahol gépjárművek is feltűntek. Almásy 1920-ban nevezett be ilyen futamra és Scott kétütemű motorkerékpárral, második helyezést érve el. 1922-ben a III. Svábhegyi versenyen egy 200 LE-s Benz autóval vett részt és ettől kezdve több versenyen ért el jó helyezést. Almásy azon kívül, hogy versenyzett, betöltötte a Dunántúli Automobil és Motor Club alelnöki posztját. 1930-ban az osztrák T.T. motorkerékpár versenyen, mint a Királyi Magyar Automobil Club delegáltja volt jelen.

1926-ban kezdi el Afrika „versenyeit.” Az utat Esterházy Antal herceggel közösen tették meg az Alexandria – Khartum távon. A térkép alapján a 2480 kilométert 17 nap alatt teljesítették, ilyen hosszúságú sivatagi szakaszt személyautó azelőtt sohasem járt végig. 1929-ben közép-afrikai expedícióra indult Ferdinand Liechtenstein Afrika-utazóval és a Fox Filmvállalt operatőrével, aki az expedíciót filmre rögzítette.

 

Almásy 1921 húsvét ünnepét a szombathelyi Püspöki palota lakójaként élte meg, hiszen barátságban volt gróf Mikes János püspökkel. Jótevőjének számtalan levelet írt, melynek fő témakörei az autókhoz, az autóversenyzéshez, a vadászathoz és az Afrika-kutatáshoz kapcsolódtak. 1926-ban a püspök házipénztárából felvett összegből házat vásárolt Szombathelyen, amelyet 1931-ben eladott.

A Vasvármegye 1931. augusztus 12-i száma „Elindult Szombathelyről Almásy és Zichy repülőgépe” címmel tudósít egy következő expedícióról. Vásárolt egy típusú sportgépet. Lezuhantak a géppel. A bankban letétbe helyezett pénzt elvesztették, mivel a megbeszélt időpontra nem érkeztek meg Szíriába. Pénzügyi helyzetének javítására kartográfiai feladatokat kellett vállalnia, de nem adta fel nagy álmát, a Zarzura-oázis keresését.

Almásy összegyűjtötte és lefordította mindazokat az arab, francia és német tudósításokat, amelyeket a Líbiai-sivatag „elveszett oázisaival” kapcsolatban csak találhatott. A megszerzett információkat térképre jelölte, és az oázis helyét hozzávetőlegesen behatárolta. 1932-ben megkezdődtek az expedíció előkészítési munkálatai és május 8-án küldött táviratban adtak hírt arról, hogy megtalálták az elveszett oázist. „Almásy Lászlót ünnepelte tegnap Szombathely közönsége” címmel megjelent tudósítás arról az ünnepségről, ahol zúgó taps fogadta és Mészáros Hugó dr. városi tanácsnok Szombathely város közönsége nevében költői beszéddel köszöntötte.

Éjjel-nappal dolgozott a könyvén, mely anyagi támogatáshoz juttatta. Filmoperatőrt, geográfust és technikai szakembert nyert meg a következő expedícióhoz. A térképezéshez szükséges eszközöket felajánlásként kapta, a felderítőmunkát ezúttal autóval és nem repülőgéppel tervezték elvégezni. Azt mondhatjuk, hogy a Líbiai-sivatag ismeretlen területét az expedíció végleg földerítette. 1933-ban és 1934-ben is folytatta kutatómunkáját. Közös afrikai utazáson volt Széchenyi Zsigmonddal és Horthy Jenővel 1935-ben.

Az első magyar vitorlázórepülőgép-terv 1922-ből maradt fenn.

1930. szeptember 20-30. között Budaörsön megrendezték az első országos sikló- és repülővitorlázó-versenyt, mely ösztönző hatású volt a hazai gépépítésre, így született meg a „Karakán” típusú vitorlázógép. 1949-ben Almásy babérkoszorút és emlék aranyérmet kapott az Egyiptomi Aero Klubtól a sikeres repülés lebonyolításáért. 1937-ben jelent meg „Suhanó szárnyak” című szépirodalmi munkája. 

Egyiptomban Hefty Frigyessel közösen vállalkozott egy új iskola megszervezésére és folyamatos működtetésére. Ketten irányították az oktató repülőtér kialakítását. 1939-ben visszatér hazájába, 1940-től a magyar repülésügyben kapott szakértői munkát. A magyar légierő tartalékos tisztje volt.

Majd a háború után visszatért Kairóba, luxusautók értékesítésével foglalkozott és mindeközben kidolgozta a Kattara-depresszió vízierőmű rendszerének tervezetét.  

Kairói éveiben sportrepülés-oktatással és sivatagi autós kirándulások szervezésével foglalkozott. Halála előtt nem sokkal kapta a hírt, hogy az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójának nevezték ki, de az állást már nem tudta betölteni.

1941-ben Almásyt az Észak-Afrika hadszínterére vezényelték. Július elején beteg lett, a kezelés után nyolchetes betegszabadságot kapott, melyet Budapesten töltött. A II. világháború idején Budapesten, bérlőként a Horthy Miklós (ma XI. ker. Bartók Béla) út 29. szám alatt lakott. 1945 után többször is letartóztatták, az egyik fő vádpont az 1943-ban megjelent „Rommel seregénél Líbiában” című könyve képezte.

1947-ben az ország elhagyása után, Egyiptomba menekült, ahol 1950-ben megbetegedett, majd kezelésre a salzburgi Wehrle-szanatóriumba szállították, itt halt meg 1951. március 22-én. A salzburgi Kommunlafriedhof 75. parcella 4. sor 2. számú sírhelyén helyezték örök nyugalomra! A sírt nem gondozta senki, 1974-ben rátemetés történt anélkül, hogy Almásyt kihantolták volna. Az eltemetett személy sírját sem váltották meg, 1994-ben lejárt a húszéves sírmegváltás.

Almásy emlékének őrzése Magyarországon: A MALÉV Navigációs Osztályának dolgozója bukkant rá a sírhelyre, melyet magyar repülősök anyagi támogatásával sikerült megváltani. Osztrák földben, de magyar magánemberek adományából márvány síremléket állítottak Almásynak. 2011-ben Budapesten volt lakása falán avattak emléktáblát. 

Születésének 120. évfordulójára az Abu Ramla Szahara Expedíció tagjai magyar nyelvű emléktáblát avattak születésének helyszínén.

Szombathelyen, a volt házának kerítésén - 2015-ben - a város önkormányzata avatott emléktáblát. 

(Forrás: Dr. Nemes József Vas Vármegye Műszaki nagyjai Almásy László Ede című könyve)

 

Az angol beteg című film

Almásy személyéről mintázták Az angolbeteg című játékfilm címszereplőjét. A film egy szerelmi történet keretébe ágyazva mutat be részleteket Almásy kutatásairól és életéből, az általa felfedezett sziklafestményekről és a háború előtti Egyiptomról. 

Habár a híres film alkotói felhasználtak sok életrajzi adatot, Almásy nevét és a sivatag világát, de a film történetének hitelességét megkérdőjelezi Almásy homoszexualitása. Almásy a film főhősével ellentétben bizonyosan nem eshetett volna a romantikus szerelem csapdájába egy szépséges angol nővel. 

Afrikai évei alatt került egyszer a légierő kórházába, hogy tolmácsoljon egy sérült kanadai pilóta mellett. A főhadnagy ülésével együtt kiszakadt találatot kapott gépéből, de olyan súlyos égési sebesüléseket szenvedett, hogy az orvosok nem tudtak rajta segíteni, és egy héttel később elhunyt. Almásy visszaemlékezéseiben is szerepel ez a történet, és erre épül a kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film alaptörténete. Almásynak is voltak repülőbalesetei. Az első világháború során találat érte gépét, ami majdnem az életébe került. A legsúlyosabb balesetet azonban 1931 augusztusában szenvedte el, amikor is Zichy Nándorral a szíriai Aleppó közelében kényszerleszállást hajtottak végre.

(Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Almásy_László)

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A vas megyei születésű Almásy László Edét afrikai expedíciói, a Líbiai-sivatagban tett útjai és az Uveinat-hegység barlangjában felfedezett sziklafestmények tették világhíressé, de neve arany betűkkel került a magyar aviatika, földrajztudomány és kartográfia lapjaira is. Mindezen tevékenységeit rendszeres publikációival és olvasmányosan megírt műveivel népszerűsítette és tette széles olvasóközönség számára megismerhetővé. Almásy László családi és emberi kapcsolatai egész élete során szorosan kötötték a megyéhez és Szombathely városhoz. Tudományos és kulturális teljesítménye alapján javasoljuk, hogy személye és tevékenysége, Szombathely Megyei Jogú Város Települési Értéktárába, a „Kulturális örökség” és „Ipari és műszaki megoldások” kategóriájába is bekerüljön. (Feiszt György)


Kapcsolódó galéria






Vissza az előző oldalra!
Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára - Magyar