Kapcsolat
Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára
Szombathely MJV Polgármesteri Hivatal
Egészségügyi, Kulturális és Koordinációs Iroda
Szombathelyi Értéktár Bizottság
Cím: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3.
Telefon: +36/94/520-151
E-mail: info@szombathelyiertektar.hu
Gazdag Erzsi költészete
Gazdag Erzsi (Budapest, 1912. november 14. − 1987. február 9.) országos hírű költőnő az 1940-es évektől fogva Szombathelyen élt. Gyermekverseivel azóta ismerkednek a felnövekvő generációk − óvodás és kisiskolás korukban. Ez azt jelenti, hogy nincs Magyarországon olyan gyerek (és felnőtt), aki ne tudna több (sok) Gazdag Erzsi verset, sőt: ma már dédanyák lehetnek, akik először tanulták és mondták a verseit, és a Kodály Zoltán megzenésítései nyomán dalokká lett költeményeit. Ez a költészet játékos, nyelvezete könnyed, fülbemászóan dallamos, így könnyen tanulható. Ki ne emlékezne ezekre a legnépszerűbbek között található versekre: Volt egyszer egy Mesebolt, Hóember, Egy kis malac, röf, röf, röf, Itt a farsang, áll a bál, Hóember, A cinege cipője, A kiskakas rézgarasa, Az üveggolyó, A bohóc köszöntője, A méhecske inge.
Gazdag Erzsi életében megjelent kötetei (Üvegcsengő: 1938, Palika flótája: 1954, Mesebolt: 1957, 1961, 1967, 1978, 1984; Száll a sárkány: 1959, Hívogató: 1967, Egérlakta kis tarisznya: 1970, Ringató: 1974, Mézcsorgató: 1981, Bíztató: 1986, halála után: Meseforrás: 1990) pótolhatatlan alapanyagként szolgálnak kisgyermekkori irodalmi, zenei és szép magyar beszédre nevelésükhöz, amely megalapozza a további befogadókészségüket. Versei a fordítások révén fél Európa, sőt még a japán gyermekek fülébe és lelkébe is becsempészik az ősi magyar szellemet és ritmust.
Gazdag Erzsi gyermekversköltészete különleges, országos hatókörű, „helyi születésű” nemzeti érték – így méltó a Szombathelyi Értéktárba való felvételre –, hiszen a költőnő versei itt születtek Szombathelyen, mivel a 40-es évektől itt lakott, és hazai óvodákban az 1950-as évektől fogva máig 50-100 versét tanítják a manapság forgalomban lévő tucatnyi óvodapedagógiai kötetből; a gyermekek pedig örömmel fogadják be az erős zeneiségű, képekben gazdag, egyszerű nyelvezetű, rövidebb-hosszabb költeményeket. Ezeken kívül az óvónők még tanítanak verseket Gazdag Erzsi önálló versesköteteiből is. A költőnő versei szerepelnek a Nemzeti Alap Tantervben is. Igaz, hogy a NAT-ba közvetlenül csak néhány került be, főleg első-második osztályosok számára, de megzenésített versei benne vannak az énekkönyvekben is. Viszont a gyakorló pedagógusok tájékoztatása szerint a tanítónők a NAT-on kívül még sokkal több versét is bevonják az oktatásba, különösen azokat, amelyeket a gyerekek az óvodából jól ismernek és szeretnek − felhasználva a „ráismerés örömét”, ezekre építik az új tudnivalókat, így a Gazdag Erzsi versek megkönnyítik a munkájukat. Szeretik ezeket a tanítónők, mert érthetők, közel állnak a gyerekekhez, és jól lehet használni őket a gyermekek érzelemvilágának, nyelvi kifejezésmódjának fejlesztésében. A betűtanításnál is előkerülnek a Gazdag Erzsi versek, aktuálisan azok, amelyek szókincse tartalmazza a tanulandó betűt. Mivel a gyermekek fantáziáját nagyon megmozgatják a természetközeli képekben megfogalmazott, állatokat felvonultató, füvek, fák, virágok életét rajzoló költemények, rajzórán is szívesen előveszik a műveit, amikor illusztrációkat készítenek a versekhez. Tehát azokat a Gazdag Erzsi verseket is alkalmazzák a tanítónők, amelyek nincsenek az iskolai tankönyvekbe beépítve. Kevés költő mondhatja el magáról, hogy ilyen sok verse forog közszájon, még ha ez az aprónép szája is − sőt annál inkább, hiszen legfőbb kincseink, a gyermekeink lelkületét életre szólóan meghatározza az, amit kiskorukban tanulnak.
„Gazdag Erzsi emlékezete” a Vas Vármegyei Értéktár Bizottság döntése nyomán megkapta a Vas Vármegyei Érték címet. A költőnő emlékére a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és AMI három évtizede (29 éve) rendez róla elnevezett vers- és mesemondó versenyeket. A Szombathely székhelyű, de az országos terjesztésű Életünk irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat rendszeresen megemlékezik róla. A Berzsenyi Dániel Könyvtár olvasótermében egy üvegvitrinben állandó kiállítás idézi az alakját és műveit; a könyvtár melletti épületen (ahol utoljára lakott) helyezték el az emléktábláját. Rönökön róla nevezték el a művelődési házat és könyvtárat, ahol emléktáblát is kapott. Vas vármegyében időről időre megemlékeznek Gazdag Erzsiről előadások, versmegzenésítések (őrségi Hétrét együttes, kőszegi Rózsabors együttes) révén is. Gazdag Erzsi versének címét vette fel hivatalos névként a költőnő halálának 10. évfordulóján, 1997-ben a szombathelyi bábszínház, s lett – mára már országos hírű − Mesebolt Bábszínház. Színpadra állították Gazdag Erzsi egyik (Berzsenyi Dániel Könyvtárban őrzött) kéziratban maradt meséjét: a „Napóleon tolvaja, avagy Generális, generális, hová lett a bugyelláris?” címmel.
A költőnő szellemi hagyatéka túlnő Szombathely, sőt Vas vármegye határain is azzal, hogy nem csak itt, hanem egész Magyarországon minden magyar gyermek jelentős részben az ő versein nő fel a hazai óvodákban és kisiskolákban – Weöres Sándor gyermekverseihez foghatóan gyakori alkalmazással és népszerűséggel. Költészetének országos ismertsége és jelentősége alapján javaslom a Szombathelyi Értéktárba való felvételét.
Források:
Merklin Tímea: Szép szavak kincstárnoka, 1997. − Szombathely város kiadásában
Merklin Tímea: A Híres szombathelyi nők sorozat nyitókötete Gazdag Erzsiről, 2012. Szülőföld Kiadó.
Merklin Tímea: Összerezdülések, Életünk folyóirat 2012/11.
Merklin Tímea: Villám fénye gyöngyvirág illatával, Életünk folyóirat 2013/2.
https://www.vaol.hu/hirek/2012/11/gazdag-erzsi-ma-is-tanit
https://www.vaol.hu/hirek/2014/01/hoember-a-slager
https://www.vaol.hu/hetvege/2018/02/nem-felpiperezett-lanyokat-neveltek
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2019/02/gazdag-erzsi-vas-megyei-koltono-emleket-ronokon-is-orzik
https://www.vaol.hu/helyi-kultura/2024/02/egyszer-volt-egy-mesebolt
https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/11/gazdag-erzsi-gyermekei-vagyunk
Vissza az előző oldalra!