Kapcsolat

Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára

Cím: 9700 Szombathely,
Kossuth Lajos u. 1-3.
E-mail: info@szombathelyiertektar.hu
Kapcsolat

Kapcsolat

Szombathely MJV Polgármesteri Hivatal

Egészségügyi, Kulturális és Koordinációs Iroda

Szombathelyi Értéktár Bizottság

9700 Szombathely, Kossuth Lajos u. 1-3.

Telefon: 94/520-151



Kulturális örökség

Vasi Skanzen

A Vasi Skanzen utcasorának részlete

 

A Savaria Múzeum Néprajztudományi Osztálya kiállítóhelyeként működő Vas Skanzen (eredetileg Vasi Múzeumfalu) 1973. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit Szombathelyen, mely az ország másodikként létesült szabadtéri néprajzi múzeuma. Megvalósításának gondolatát az 1950-60-as évek topográfiai igényű népi műemlékvizsgálatok élesztették újjá, hiszen már a második világháború előtt, az 1930-as években megfogalmazódott a létrehozásának igénye. A Kádár-kor elején egyrészt a népi műemlékek helyszíni fenntartásának megoldhatatlansága, másrészt az eredeti helyszínek nehéz megközelíthetősége, ugyanakkor a feltárt, illetve feltárásra, dokumentálásra váró, de rohamosan pusztuló emlékanyag miatt jelentkezett az alternatíva, mely szerint a megyei népi műemlékeket egy, a megyeközpontban felállítandó szabadtéri múzeumba kell áttelepíteni. A nagy ívű elképzelés kivitelezését a korszak helyi politikája is támogatta.

A Vasi Skanzen konkrét előmunkálatai 1968-ban kezdődtek a zalaegerszegi Göcsej Falumúzeum tapasztalatainak felhasználásával. A Vasi Skanzen nincsenek helyszínen megőrzött épületek, minden áttelepített, rekonstruált vagy másolat objektuma műszaki dokumentáció, tudományos koncepció és beépítési programterv felhasználásával készült. Az 1970-es években Vas megye területén még két szabadtéri múzeumként működő, de eredeti földrajzi környezetében megőrzött épületekből álló népi műemlék együttes jött létre. Ezek a Kőszeg-hegyaljai Cáki Pincesor (1976) és az Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafő Pityerszerén (1977). Azon túl, hogy mindkét esetben egyes épületeket a korábbi helyükön őriztek meg, további épületek áttelepítésével hajtották végre a településrekonstrukciót. Vas megye területén még néhány tájházként berendezett népi műemlék található: Magyarszombatfa, Hegyhátszentpéter, Rábagyarmat (mindhárom az 1970-es évekből) és Nagyrákos (2007).

A múzeumfalu 1967-ben készült programterve az épületeket a megye néprajzi tájegységei szerinti csoportosította, melyben a porták sorrendje a topográfiai helyzetüknek megfelelően alakult. A programterv körutas koncepciója a régi településmódot, utcaképet, faluképet igyekszik vissza idézni. A különböző megjelenésű épületek, gazdasági udvarok, lakóházak sorát harangláb, malom, kovácsműhely, mérföldkő egészítette ki harmonikus, egységes faluképpé. Míg a sík terep az utcás aprófalvakból bekerült házak bemutatásához előnyös, addig a szeres és szórványtelepülések épületegyütteseit, akárcsak a szőlőhegyi pincéket a mesterséges domb emeli ki, egyben mint a Vas megyére jellemző épületfajtákat. Az épületek egyes helyiségeinek funkcionális berendezése a bennük folyó egykori életmódot hivatott szemléltetni. Bárdosi János (1933–1983), a Savaria Múzeum egykori „mindenes etnográfusa”, a Vasi Múzeumfalu és a két vasi népi műemlék együttes létrehozója, 1977-ben a következőket fogalmazta meg az eredendő koncepcióról: „[…] A tudományos alapelveknek megfelelően a beszállításra kiválasztott épületekből komplett gazdasági udvarokat, portákat állítunk össze, hogy tökéletesen érzékeltethessük az elmúlt két évszázad paraszti életformáját, sőt bizonyos fokig az osztályszerkezet differenciálódásával együtt járó vagyoni különbségeket is, ezért rendeztünk be külön szegény-, középparaszti, paraszt-polgári és kisnemesi portákat. […]”.

Amennyiben a Vasi Múzeumfalu valamiféle alapítás kori küldetésének megfogalmazását keressük, szintén csak Bárdosi János egyik írására hagyatkozhatunk. A következő gondolatokat találjuk szintén az 1977-ben közölt dolgozatában:

„[...] Az épületek áttelepítése során messzemenő gondot fordítottunk a hitelesség, az eredetiség, biztosítására, ami egyaránt alapvető múzeumi és műemlékvédelmi feladat, sőt kötelesség. Ebből következik, hogy a gyűjteményünkben látott népi építészeti alkotások együttesen a történelmi fejlődés hiteles reprezentálói, s így nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi tudatformáláshoz közművelődési céljaink megvalósításához […] Ezeken a helyeken a történeti és néprajzi ismeretek szerzése a kellemes természeti környezet élményt nyújtó hatásával, örömével is párosul, s így a látogatók üdülve, kirándulás közben tanulhatnak. […]”.

 





Csatolt fájl(ok)



Kapcsolódó galéria






Vissza az előző oldalra!
Szombathely Megyei Jogú Város Értéktára - Magyar