A Haladás 1919. évi alakulását követően 2019-ben jubileumához érkezik, egészen pontosan 100 éves lesz. Ezen idő alatt számtalan híres sportoló került ki az egyesületekből, hírnevet szerezve a sportágának, az egyesületnek és Szombathely városának is. Büszkék lehetünk elődeink munkásságára és minden körülmények között a múlt szellemiségét megőrizve és továbbítva kell továbbvinni a szombathelyi sportvilág csodálatos értékeit.

A megalakulás

Az illetékesek, és őket követve a közvélemény szerint a Haladás 1919. évi alakulását követően 2019-ben jubileumhoz ér, 100 éves lesz. Korát így is lehet számítani és másképp is.  

Az 1895. áprilisban megalakult „MÁV Műhely Alkalmazottainak Haladás Dal- és Önképző Egyesülete” ugyanis 1905-ben sportosztályt alapított, melynek egyenes folytatója a mai Haladás. Ha innét számítjuk sorsát – a két világháború kényszerszünetét figyelmen kívül hagyva – akkor már 114 éves. 

Az Önképző Egyesület „Minden egyén a közért és a köz az egyénért” – jelszóval jellemzett életforma, belső tartalom alapján – Haladás Sportosztály (HSO) néven külön szervezetet alapít. Az első amatőrök így már szervezett keretek között sportolhattak. Első nyilvános, a Vasvármegye c. lap által publikált futballmérkőzését 1911. november 1-jén egy – fővárosi csapatokat is felvonultató – ötös torna keretében játszotta az egyesület. Ha innét számítjuk korát, akkor 2019-ben 108 éves. A Nagy Háború 1914-ben aztán megszakította a sportolást, nem csak a Haladásban, hanem az egész országban. A sportolók és sportvezetők többsége bevonult katonának.

1918 őszén a Haladásban a tetszhalálból felébredve újra indult a sportélet, sőt, ahogy a jogszabály előírta, most már alapszabályt is fogadtak el a közgyűlésen, amit jóváhagyásra a belügyminiszterhez terjesztettek fel. Ha innét számítjuk korát, mint ahogy azt a korabeli helyi és országos sajtó is tette, akkor 2019-ben 101 éves.

A miniszter 1919 tavasszal hagyta jóvá az alapszabályt. Ezért aztán innét kezdték el számítani a Haladás korát. Innét számítva valóban 100 éves. Ezt a számítást vette figyelembe az egyesület vezetősége és annak irányító szervezete is, amikor 1969. IX. 7-én 60. éves fennállására hivatkozva díszközgyűlést tartottak. Sőt 2010-ben tartották a 90. éves jubileumot is, pedig akkor már előbbi esetben 64 éves utóbbi esetben 105 éves volt. 

Igaz, hogy az Önképző Egyesület kebelében működött, és attól csak 1921-ben vált külön. Innét számítva viszont még csak 98 éves. Minden egyesület, társaság, társadalmi szervezet megkeresi a legrégibb időpontot, a legkorábbi jogelődöt, amelyhez kapcsolhatja a saját korát. A Haladásnál valami ok miatt ez nem így van. El kellene fogadni, hogy 2020-ban már 115 éves lesz. 

Szakosztályok

Induláskor a futball mellett a sportolni vágyók a lövészetet és a díjtekézést gyakorolhatták. 1918-ban már Atlétikai, Tenisz és Torna, 1920-ban Birkózó szakosztályt is létrehoztak. Később a szakosztályok száma bővült. Voltak, amelyek megszűntek. 

A mai napig az amerikai futballtól az asztaliteniszen, az atlétikán, a Body-buildingen (testépítés), a birkózáson, a céllövőkön, a cserkészésen, a futsalon, a horgászáson, a jégművészeten, a judósokon, a kerékpározáson, a kézilabdán, a kosárlabdán, a lábteniszen, a levente szakosztályon, a motorversenyzőkön, az ökölvíváson, a rali crossozókon, a röplabdázókon, a sakkon, a síelőkön, a sport íjászáson, a sportrepülőkön, a sporttáncosokon, a súlyemelésen, a szinkronkorcsolyán, a tájfutókon, a tekézőkön, a teniszen, a természetbarátokon, a tornászokon, a tömegsporton, az úszókon, a vízi sportolókon keresztül a vívásig 37 szakosztály létezett. 1971 I. 1-től a városi sportiskola is beolvad az egyesületbe. 

A legnagyobb az 1996. I. 1-i kiválásukig természetesen a Futball szakosztály volt. Volt több szakosztály, (pl. asztalitenisz, atlétikai, jég, kézilabda, kosárlabda, ökölvívó, röplabda, sakk, sporttánc, súlyemelő, tenisz, úszó), amelyikben férfiak és nők egyaránt sportoltak. A legtöbb egyidejű szakosztály 15 volt. 

Létesítmények

Az egyesület hosszú évekig pályagondokkal küzdött. 1905-ös alakulásakor a futballisták a MÁV Műhely hátsó udvarán, a lövészek és tekézők a Hegy utcai Herits - kertben rendezték edzéseiket és versenyeiket. A futballisták 1910-től, amikor már kiléptek a városi szintre, mérkőzéseiket a Szombathelyi Sport Egyesülettel (Sz.S.E.) kötött szerződés alapján annak pályáján rendezték. Éveken keresztüli területigény végre 1919. december 19-én eredményre vezetett. Megkapta a Rohonci úti járványkórház barakképületeit a lóvásártér mellett. Majd 1920. decemberben mellette egy 200 x 120 méteres területet kap bérletbe, úgy, hogy a gyakori ló- és marhavásárok alkalmával a sportpályát is eredeti célra használták. Ezt a területet folyamatosan heti 6 napon keresztül a Műhely 150 dolgozója alakította ki naponta 25-ös csoportokban. A futballpálya 120 x 70 m-es volt, melyet 400 m-es futópálya vett körül. A Rohonci út felől 2,2 m deszkakerítés, amelyet a belső oldalon futórózsa díszített, a Perint-patak felől élő kerítés övezte. Az északi oldalon gondnoki lakást, kettős teke-, a délin 4 teniszpályát építettek. A nyugati oldalon 800 fős betonozott lépcsős lelátót hoztak létre, amit folyamatosan korszerűsítettek. A pályát 1922. V. 7-én hitelesítette a sporthatóság, és aznap a Vasutas az SzSE-vel fel is avatta. 
1924-ben bővítették a tribünt 2000 fős 35 m hosszú, 10 sor ülőhelyesre, úgy, hogy elől tetőt tartó oszlopok ne zavarják a kilátást. Az ötéves bérleti szerződés lejártakor 1926-ban a MÁV siet az egyesület segítségére és megvásárolta a várostól a 6485 m2 bérelt területet. 1941-ben füvesítik a labdarúgó pályát. Ez azzal járt, hogy itt már edzeni nem lehetett, ezért külön edzőpályát kellett építeni a várostól bérelt területen, a közút túloldalán. 1945. III. 4-én bombatalálatot kap a stadion. 1946-ban államosítják, és az egyesület tulajdonából állami tulajdonba, MÁV kezelésbe kerül. Nagyfokú korszerűsítés folyt 1967-71-ben, amikor a fa lelátók helyére beton lelátók kerültek. Az északi és déli körlépcsők építése 1972-ben fejeződött be. A nyugati oldali fedett ülőlelátó alatt öltözők, mosdók, futófolyosó, vívóterem, majd tükörfalakkal táncterem létesült. A Perint-parti oldalról a pénztárak átkerülte a Rohonci útra. Területe pedig megnőtt. A Derkovits lakótelep és a Bartók Béla körút bővítésével, az annak a túloldalán lévő HVSE salakos edzőpálya megszűnt, de a csere-telkekkel az eddigi 3 ha 8745 m2 terület 5 ha 4328 m2- re nőtt, így kialakíthatóvá vált 6 salakos teniszpálya. Ekkor készült el a kondicionáló teremmel egybeépített 2 db 12 x 24 m-es edzőcsarnok a birkózóknak és a súlyemelőknek, valamint a 28 x 15 m-es klubház. 1975-re a 4 sávos futópályát is 6 sávosra bővítették a futballpálya 110 x 65 méteresre csökkentésével. Ekkor épült meg a balatonalmádi vörös kő lábazattal bíró erős dróthálós kerítés is. 1975-ben megkapta a Sabaria SE-től térítésmentesen a Perint - patak túloldalán lévő Kenderesi úti 3 h 6708 m2 pályát. Itt két salakos és egy füves labdarúgó- valamint egy dobópályát hozott létre az egyesület. 1976-ban az ülő lelátó alatt 20 x 9 méteres vívótermet alakítottak ki. 1980. VI. 26-án az Állami Tangazdaságtól térítés nélkül MÁV kezelésbe jutott a Dolgozók úti 2 ha 142 m2, 
volt lovas pálya terület. 1982-ben elektromos eredményjelzőt kapott a futballpálya. 1984. VIII. 20-án átadta a MÁV az új 66 x 24 méteres tornacsarnokot lelátóval, birkózóteremmel, sakkteremmel és a kiszolgáló helyiségekkel. 1987-ben a szabadtéri kosárlabdapályán kialakítja az egyesület a süllyesztett 7. teniszpályát. 1989-ben elkészült a korszerű villanyvilágítás. Így az egyesület a központi ingatlanon kívül még a Perint - patakon túli és a Dolgozók úti pályákkal is rendelkezett. 

1995-ben a teniszezők építettek maguknak klubházat, 1996-ban pedig egy támogató, a velemi Novák és Novák Kereskedőház Rt. épített az ökölvívóknak kondicionáló teremmel ellátott klubházat, amelyet 50 évre az egyesület ingyenes használatába adott. 

2008. februárban a Haladás Vasutas Sportegyesület az ingatlanok bérlője albérleti szerződést kötött a labdarúgó pályára és az ahhoz tartozó kiszolgáló-helyiségekre a Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal havi 600 000 Ft-ért.

Szombathely Megyei Jogú Város kérésére a kormány úgy döntött, hogy az állami tulajdonban, MÁV kezelésben, a Haladás VSE használatában lévő több mint 
2,5 milliárd Ft értékű ingatlanokat; a Rohonci úti központi sporttelepet, a Kenderesi úti edzőpályát és a Dolgozók útja menti –a MÁV kezeléséből térítésmentesen átadja a városnak. Ehhez először azokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésébe adta, majd 2013. II. 23-án átadta a városnak.   

2015-ben döntött úgy a kormány, hogy a Szombathelyi stadiont is felújítja. Ezért a sportolás ott 2015. XII. 12-én a „stadionbúcsúztató” mérkőzéssel megszűnt. A 2016. II. 3-án kezdődött felújítás több mint 15 milliárd forintért egy minden igényt kielégítő 8940 fő befogadó képességű UEFA IV. kategóriájú 68 x 105 m-es futballpályát befogadó stadiont és egy sportcsarnokot alakított ki a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium kivitelező, melyet 2017. november 8-án adtak át rendeltetésére. Igaz ez a fejlesztés két szakosztályt kiszakított a központból, mert itt megszűntek a teniszpályák és a futópálya.

Létszám

A legkorábbi adatunk a létszámra a családtagokkal együtt számítva 1919-ben 2500 fő. Később már van csak a sportolóra vonatkozó adatunk is. 1921-ben 862 a sportolói létszám, melyből 150 fő 24 éven aluli fiatalkorú. 1928-ban 238 fő, 1941-ben 810 fő, 1952-ben 759 fő, 1971-ben sportoló tagok létszáma 762 fő a pártoló tagoké 962 fő. 1978-ban 1389 a sportoló és 1561 fő a pártoló taglétszám. 1980-ban 1504, 1982-ben 13 szakosztályban 1650 sportoló tag van az 1700 fős pártoló tag mellett. Abban az időben nem is süllyedt 1000 fő alá a taglétszám.

Sporteredmények

1921-ig csak városi szinten folyt a versengés. Attól kezdve már mind az atléták, mind a futballisták országos szintre léptek ki. 

A labdarúgók az MLSZ által 1920-ban létrehozott győri székhelyű „MLSz Dunántúli Kerületé”- ben egyfordulós tavaszi bajnokságban vettek részt. Ősszel már őszi-tavaszi bajnokság indult, ahol a Szombathelyi Atlétikai Klub mögött a 2. helyet szerezték meg. 1928-ban Országos vasutas bajnokságot nyertek a Ferencvárosi Vasutas 5:2 arányú legyőzésével. Ugyanebben az évben Vidéki amatőr bajnok 
a Csaba AK 5:1 arányú legyőzéséve. 1933-ban Országos amatőr bajnokság 
2. helyezettje a Bp-i Törekvés mögött. 1936-ban megnyerték a 14 csapatos Nyugati Kerületi bajnokságot, majd a vidékbajnokságot is, így indulhatott a 14 csapatos országos „Nemzeti Liga” bajnokságban. Sajnos azonnal kiesett az NB/B osztályba, ahonnét 1939-ben tért vissza a legjobbak közé, ahol egy – egy év kihagyással máig szerepel. Legnagyobb eredményük az Indiában 1983. III. 29-én több országos válogatott előtt Török Péter vezetésével magyar olimpiai válogatottként a Nehru kupa megszerzése. Itthon az NB I. osztályban a 2008/09. szezonban Csertői Aurél vezetésével bronzéremig jutottak.  A máig meglévő fővárosi túlsúly mellett dicsőséget jelentett a vidék legjobbja lenni. A Haladásnak ez 2 alkalommal sikerült, az 
1947/48-as és az 1976/77-es bajnokságban egyaránt 7. helyezettként.  1981-ben indulási jogot szerzett a Kupagyőztesek Európai Kupa szereplésre. A magyar kupában 3 alkalommal jutott el a döntőig. 1975-ben és 2002-ben a Újpesttel, 
1993-ban az FTC-vel szemben maradt alul a döntőben. 

Sportolók

A futballon kívül más sportágakban kiváló magyar bajnoki, Európa-bajnoki, Világbajnoki. Olimpiai bajnoki győzelmekkel és helyezésekkel hirdették a sportolók a Haladás és Szombathely nevét. Az első országos bajnokot 1951-ben adta az egyesület kisgolyós tekében Pintér Antalné személyében, aki a következő évben ismételt. Őt aztán tucatszám követték a bajnokok. Olimpiai bajnok Szarka Zoltán labdarúgó. Világbajnok Horváth Attila diszkoszvető, Gécsek Tibor kalapácsvető, Márkus Erzsébet és Dankó Ilona súlyemelők, Zsámboki Marcell – Lovas Henriette művészi táncos-pár, Bazsó Bianka strandbirkózó. Többszörös világbajnok Tóth Géza súlyemelő, és Mészáros Tibor erőemelő. Európa bajnokok: hétszeres Márkus Erzsébet, háromszoros Tóth Géza, egyszeres Koós Veronoka és Dankó Ilona súlyemelők, Fazekas Róbert diszkoszvető, Annus Adrián kalapácsvető, Mészáros Tibor erőemelő és Zsámboki Marcell – Lovas Henriette táncosok. A 69 magyar bajnokot – van, aki többszörös – csak helyhiány miatt nem soroljuk.

Névviselés

Induláskor MÁV Műhely, aztán Haladás Sportosztály, később MÁV Haladás, 1922-től Szombathelyi Vasutasok Haladás Sport-Egyesülete, 1926-tól 1936-ig Szombathelyi MÁV, 1936-tól 1948-ig Haladás Vasutas Sportegyesület, 1951-től 1954-ig Szombathelyi Lokomotív sportegyesület, 1954-től 1956-ig Szombathelyi Törekvés, 1956-tól Haladás Vasutas Sportegyesület (HVSE), 2002-től Szombathelyi MÁV Haladás Vasutas Sportegyesület, majd újra Haladás Vasutas Sportegyesület néven szerepel. 

Az 1996-ban az egyesületből kivált futballisták először Haladás Vasutas Futball Club, majd a támogató nevét felvéve, először Haladás-Milos, 2000-től Haladás, 2001-2002-ben s. Oliver-Haladás, 2002-2004 között Lombard FC Haladás, 2004-től 2011-ig Szombathelyi Haladás néven szerepelt.  

Fenntartó 

1945-ig az egyesület önfenntartó volt. 1920-ban például a rendezvény-bevételekből és tagdíjakból olyan bevételre tett szert, amely 17 000 koronával meghaladta a kiadást. Pedig vigalmi adót is fizetnie kellett. Az 1946-os államosítást követően a MÁV lett a fenntartója egészen 1983-ig, amikor belépett mellé a Vas megye Tanácsa is, aki aztán a rendszerváltáskor 1989-ben ki is hátrált. 1971. I. 1-től nagy megkönnyebbülés az egyesületnél, hogy a bázisvállalat, a MÁV átveszi fenntartásra és üzemeltetésre a létesítményeket. A MÁV pl. 1991-től 2011-ig havonta 2 666 666 + 27 % áfa, azaz évi 32 millió Ft + áfa összeget utalt a Rohonci úti ingatlanok üzemeltetésére a ténylegesen elvégzett fenntartáson túl. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal az országos kiemelt egyesületek közé csak akkor vette fel, amikor ez már nem járt külön dotálással. 

Szombathely, 2018. V. 24.

dr. Kövér István

Az Haladás Vasutas SE történetével szorosan összefonódik a stadion története is.  A Szombathelyi Szépítő Egyesület ifjúsági tagozatának egyik diákja Simon Dániel 2016-ban a Város - és Faluvédők Szövetsége „Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért” című pályázatra benyújtott munkájával II. helyezést ért el az írásos pályázat kategóriában. A pályázati munkát a Szombathelyi Haladás Stadion története címmel küldte be, amely pályamunkában az 1920-es évektől kezdődő építkezéstől egészen a 2015-ben történt - az új stadion - végleges tervét bemutató sajtótájékoztatóig dolgozta fel a stadion történetét.

Források:
Dr. Kövér István: A Haladás című könyve
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szombathelyi_Haladás
https://www.haladas.hu/tortenet
https://www.haladas.hu
https://hvsefoci.hu/hu/
https://www.google.hu/search?q=haladás+stadion
Képtalálatok – Haladás 1919
https://m.szombathely.hu/intezmenyek/sport/egyesuletek-klubok/haladas-vse.3395/ 
https://atletika.hu/hu/tagszervezetek/szombathelyi-mav-haladas-vasutas-sportegyesulet