Ezredévi park

1894-ben a Szépítő Egyesület céljainak megfogalmazásával már egy parkosítási koncepciót dolgozott ki: „a város egész környékét sétányokkal, kellemes fasorokkal kívánjuk körülövezni, árnyas ültetvényeket létesítünk, üdülést és szórakozást nyújtván a nagyközönségnek.”

Az 1897. évi közgyűlésen jelentették be, hogy az Ezredévi park földmunkálatai befejeződtek és folytatódhat az ültetvényesítés. Az Ezredévi park további szépítésére a polgármester 100 forint segélyt adományozott. 1898-ban az Ezredévi parkot az Árpád út felé bővítették és parkosították. 20 darab vaspadot állítottak fel a parkokban, amelyekhez szükséges fémet az egyesület, a fát pedig a város fizette.

Farkas Ferenc elnök az egyesület 1900. február 4-én megtartott választmányi ülésére munkaprogramot állított össze, amely az 1900-as esztendő feladatait tartalmazta: „Amennyiben az egyesületnek már eddig is igen sok ültetvénye van, első gondja legyen, hogy ezeket fenntartsa és ápolja. A víztorony körül elterülő térnek az ősszel meg­kezdett rendezése befejeztessék. Hogy az ezredévi és a Szent István park fái, ültetvényei és gyepes részei a száraz nyár folyamán jobban öntözhetők le­hes­se­nek az ezredévi parkban és a Szent István parkban pedig 8 hydranst akar felállítani. Egyúttal megkeresendő a városi hatóság, hogy az ezredévi park elején már fennálló közkutat más alkalmasabb pontra helyezze át és a Szent István parkban egy új közkutat állítasson fel.”

Az egyesület és Szombathely ekkor még jó kapcsolatát, egymásra utaltságát példázza, hogy a polgármester Éhen Gyula a két nagy városi park – a Szent István és az Ezredévi – kialakítását Farkas Ferenc elnökkel karöltve végezték. 

1901. március 3-án megtartott közgyűlésen Farkas Ferenc terjesztette elő elnöki jelentését az 1900-as esztendőben végzett munkáról. Beszámolt a Szent István és az Ezredévi parkok gondozásáról. 1902-ben kérelemmel fordultak a Vas­vármegyei Elektromos Művek Részvénytársasághoz, hogy az Ezredévi park­ba két lámpát jutányos áron állítsanak fel. 

1912-ben Országh László ez után azt javasolta, hogy az egyesület követelje meg a várostól az Ezredévi park mögött lévő, általa „közegészségügyi merényletnek”nevezett szemét lerakóhely azonnali megszüntetését, feltöltését. Véleménye szerint, a szemétgyűjtő telepet Szombathely déli részébe, a gyepmesteri telep mellé célszerű áthelyezni. Az így nyert területet hozzá lehetne kapcsolni a városi faiskolához, majd a szeméttelep és a park közé ékelődő Nagy Je­nő-féle telket megvásárolva, összesen 1200 négyszögöles területet nyernének. Az így kialakított nagy park pedig kiállítás, népünnepély tartására is alkalmas lenne. Szociális érzékenységgel rámutatott arra, hogy „nincs jogosultsága a város szűkkeblűségének akkor, amikor lakosai egészségéről s mikor a munkában görnyedő néposztály vasár és ünnepnapi üdüléséről van szó.”

Az ily módon kibővített Ezredévi park tervezését a budapesti Hein János műépítészre kívánták bízni, aki Éhen Gyula polgármestersége alatt a Szent István parkot tervezte. A tervezés költségeit a Szépítő Egyesület vállalta, s ha a város is elfogadja az elképzelést, a park elkészítésének teljes összegét is fedezi majd. Valóban igaz az, hogy e nagy zöldterületek nem öncélúan, egy-két megszállott botanikus, vagy csupán a gazdag polgárság sétáló kedvéért hozták létre. Szombathelyen népszerű szokássá vált, hogy a lakosság szabadidejében, főként vasárnap, tömegesen látogatta a parkokat, sétányokat. Az indítványban tehát szociális összefüggést is kapott a parkosítás.

Országh László nemcsak szociális, ha­nem piaci gondolkodásról is tanúbizonyságot tett. Még több kisebb javaslatot is felvetett, de a későbbi megvalósítás szempontjából legjelentősebb indítványa az Ezredévi park kibővítésének terve volt. Átgondolt, mindenre kiterjedő és egymás­sal is összefüggő indítványait a jelenlévők régóta nem tapasztalt lelkesedéssel fogadták, s elhatározták, hogy memorandumot terjesztenek a város felé, mely szerint: ha a Nagy Jenő-féle telket megvásárolják, akkor az egyesület egész vagyonát a leendő park kialakítására fordítja.

1913-ban kérelemmel fordultak a tanácshoz, melyben nagy cél, a Millenniumi park kibővítése mellett, több kisebb tennivalóra is elhívták a figyelmet. Az 1913. év városszépítési munkálatai a következők voltak: a Császtói park­ban elültettek 92 akác- és tölgyfát, a Szent István parkba futórózsákat telepítettek. Őriztették a Szőlősi sétányt és öntözték az oda ültetett bokrokat. Három új padot helyeztek el az Árpád úton, kifestették az Ezredévi park és a Szent Ist­ván park jelzőtábláit és sorompóit.

Az 1917. évi közgyűlésen már elismerték a polgármester addigi működését, főként azért, mert megkezdte a vízművek védterületén lévő parkosítást, s dűlőre vitte a Millenniumi park kibővítéséhez szükséges Nagy Jenő-féle telek megvásárlását. 1917. június 8-án tartott közgyűlésen határozták el a Nagy Jenő örökösei tulajdonát képező ingatlan megvételét. Döntés születte a 9258 négyszögöl kiterjedésű területnek park céljaira - 80 000 korona értékben – való megvásárlására. Meghívtak egy országos hírű kertépítő szakértőt, akivel bejárták a parkokat, s akivel a polgármester az egyesület vezetőségének jelenlétében tárgyalásokat folytatott. Jelentős eredménynek számított, hogy Kiskos István Klosovszky Ernő városi mérnököt, az egyesület titkárát bízta meg a Nagy Jenő-féle telek és a vízművek védterületének bejárásával.

1923-ra még jobban felgyorsult az inflációs folyamat, amelyet úgy igye­kez­tek ellensúlyozni, hogy a rendes tagdíjat visszamenőleg 200, az alapító tagdíjat pedig 5000 koronára emelték. A nehéz idők ellenére dolgoztak, olyan cé­lo­kat tűztek ki maguk elé, amelyek nem igényeltek anyagi áldozatot. Elhatározták, hogy a nyár folyamán Szombathely összes parkját és fasoros sétaútját megvizsgálják és azokat a fákat, amelyek más fákat elnyomnak kivágják, vagy ha lehetséges más helyre ültetik át. Továbbra is kérték a várostól, hogy a Millenniumi parkot a Nagy Jenő-féle telekkel bővítsék ki.

1932-ben kezdett először megmutatkozni annak a küz­delemnek az eredménye, melyet eddig néhány ember folytatott a fennmaradásért. Hiszen az egyesület indítványára megvalósult a Szent István park, a Csász­tói park, az Ezredévi park, a vízművek védterületének befásítása stb.

1943-ban az egyesület te­en­dői köz­igazgatási feladatokká váltak, így értelmetlenné vált az eredeti célkitűzés szerint működni, de számba véve alkotásait, elvetette a megszüntetés gondo­latát. Ha közvetve is, de részt tudott venni a város szépítésében, „gondolatokat, ötleteket termelt … amelyek részben már meg is valósultak.” Hosszan sorolta a példákat, így valósulhatott meg a vízmű védterületének parkosítása, az Ezredévi park kibővítése, a Brenner park megvásárlása.

1949-ben így ért végett a Szombathelyi Szépítő Egyesület történetének közel hatvan évig tartó első szakasza. Ez időszak alatt számos kiváló szombathelyi polgár önzetlenül és lelkesen, kitartóan és nagy szakértelemmel dolgozott szűkebb hazájának szépítésén, melynek eredményeként Szombathelyt a mai napig a parkok és virágok városaként emlegetik.

1969-ben a város meglévő parkjai mellé tervbe vették mér több zöldövezet kialakítását, ezért kidolgozták a város 20 éves zöldövezeti fejlesztési tervét.

1996-ban kezdeményezte az egyesület, hogy a millecentenárium alkalmából az Ezredévi park kapja vissza régi nevét.
(Forrás: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története 1885 – 2000 című könyv).

Az Ezredévi park helyi jelentőségű védettséget élvez, hatályba lépés éve 1998, kiterjedése 1,66 hektár.

2010-ben és 2011-ben a Takarítási világnap alkalmából szemétgyűjtési akciót szervezett az egyesület az Ezredévi parkban.

További információk:
http://zoldkalauz.hu/szombathely-ezredevi-park
https://www.alon.hu/park-teszt-korbejartuk-szombathely-zold-teruleteit
http://www.hirlevelplusz.hu/szepito-130-szombathelyi-szepito-egyesulet-tortenete-1-resz/
http://szombathelypont.hu/latnivalok/fak-oleleseben/ezredevi-park.446/
https://www.nyugat.hu/cimke/ezredévi+park
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl_17-56-TT-97

Budai Rózsa, helyi szerző (1948-) A szombathelyi Ezredévi park visszakapja nevét, Vas megye és Szombathely önkormányzatának máj. 7-i koordinációs bizottsági üléséről, melyen többek közt azt tárgyalták, hogy a Gagarin út végén a park visszakapja eredeti, Ezredévi park nevét, In: Vas népe. - 41. évf. 108. sz. (1996. máj. 9.), p. 4

Megújul a szombathelyi Ezredévi park, A szombathelyi Ezredévi park (a Gagarin út mellett) felújításáról. Rövid közlemény. - Fényképpel In: Vas népe. - 41. évf. 158. sz. (1996. júl. 8.), p. 4.

Hi. 87 Vágvölgyi Andrásné, Az Ezredévi parkban elkezdődött a munka
A millecentenárium tiszteletére újítják fel a szombathelyi parkot. Beszélgetés dr. Józsa Miklósné kertészmérnökkel. - Fényképpel, In: Savaria fórum. - 1996. 6. évf. aug. 2. 31. sz., p. 1., 6.

A jövő héten felavatják a szombathelyi Ezredévi parkot, Az 1897-ben létesített park felújítása a millecentenárium alkalmából Szombathelyen. Az aug. 18-i avatóünnepségről. - Fényképpel Ld. még: Vas népe In: 1996. aug. 21. 194. sz., p. 5. - Fényképpel, In: Vas népe. - 41. évf. 187. sz. (1996. aug. 10.), p. 4.

710 T 74, F. 5764, Hf. 3435 Tóth József, helyi szerző (1951-) Szombathely város kertkultúrája a XIX-XX. században / Tóth József, Somkuthy Ferenc ; [kiad. MG Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.] ; [fotók Tóth József, Somkuthy Ferenc, Soós Péter, Hodászy Iván és Kovács Géza]. - Szombathely : MG Keresk. és Szolgáltató Bt., 2009. - 96 p. ill. ; 31 cm, Bibliogr. p. 92-94. - Szombathely XIX-XX. századi történetéről, a város kertkultúráját alakító fontosabb egyesületekről, kertészetekről, kertészekről és botanikusokról, a város zöldterületeiről. A mellékletben a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft. 1996-os szombathelyi utcasorfa jegyzéke található

Hi. 87 Horváth Eszter Talpalatnyi zöld - parkmustra a városban / Horváth Eszter Szombathelyi parkokról, történetükről is (Szent István park, Ezredévi park, Kresz park, Pelikán park, Gáyer park), a Szombathelyi Szépítő Egyesület városszépítő, fásítási programjáról, zöldövezeti fejlesztési tervéről is. - Fényképekkel In: Savaria fórum. - 17. évf. 24. sz. (2007. jún. 23.), p. 8-9.
Tóth József, helyi szerző (1951-) Történelmi parkséták Szombathelyen (3.) : Millenniumi park és a Szent István park / Tóth József, Somkuthy Ferenc Fényképekkel In: Vasi magazin. - 2005. okt., p. 10-11.

Hf. 3279 A virágos Magyarországért : 1997-2000 : Szombathely M. J. Város pályázata / [kiad. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata] ; [fotók Czika László et al.]. - Szombathely : Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2002. - [107] p. : ill., színes, részben térk. ; 30 cm Szombathely természeti értékeiről, zöldterületeiről, a helyi jelentőségű természetvédelmi értékekről, valamint a város üzemelő és lezárt temetőiről. (Többek közt a Szent István parkról, az Ezredévi parkról, a Csónakázó tóról és környékéről, stb). - Gazdagon illusztrálva színes fotókkal és térképmellékletekkel (Újságcikkek forrása: Berzsenyi Dániel Könyvtár)